A hőlégballonozás egy elképesztő, semmi máshoz nem hasonlítható élmény. Egy igazán természetközeli repülési forma, hisz a széllel együtt csendben repülsz a táj felett. Van, hogy pár méterre, van, hogy több száz méteres magasságban, de ami a legjobb az egészben, hogy egy nagyobb társasággal is élvezheted, pároddal, barátoddal vagy akár családoddal is.
A következő blogposztban bemutatom neked, hogy mit érdemes tudnod egy repülés előtt.
A legrégebbi repülési forma
Biztosan hallottál már a Wright fivérekről, azonban a Montgolfier fivérek – az első hőlégballon megépítőinek – nevét csak kevesen ismerik. Pedig – 120 évvel megelőzve a repülőgépet – az ember először hőlégballonnal emelkedett sikeresen a levegőbe, 1783-ban.
Erősen időjárásfüggő
Hőlégballonnal repülni nem minden időben lehetséges, ebben a játékban a szél a legnagyobb úr. Repülni csak szélcsendes (10-12 km/h talajszél alatti), csapadékmentes, stabil időjárás és jó látási viszonyok mellett lehet. Nagyobb szélben egyszerűen fizikai képtelenség felállítani egy ballont, hiába fűti fel a pilóta, a szél visszanyomja annak kupoláját a földre mielőtt el tudna emelkedni a földről.
Nem minden napszakban lehet repülni
Repülni csak a napfelkelte utáni és a napnyugta előtti pár órában lehetséges, a termikek (meleg levegő feláramlás) elkerülésének érdekében. A termikeket a vitorlázó repülőgépek, sárkányrepülők, siklóernyők, valamint egyes madárfajok magasság szerzés céljából használják.
Hőlégballonozás közben azonban ez mindenképp kerülendő, mivel a hőlégballon egy korlátozottan irányítható szerkezet. A ballon repülési irányát alapvetően a szél határozza meg, a pilóta csak magasságának változtatásával irányítja azt, hiszen különböző magasságokban különböző irányú szelek fújnak.
Repülés közben nem fogsz fázni
Az igaz, hogy a levegő hőmérséklete a magasság emelkedésével folyamatosan csökken körülbelül 6,5 °C-ot 1000 méterenként – egészen a tropopauzá-ig -, de a hőlégballonok egyszerűen nem emelkednek olyan magasra, hogy ezt a saját bőrödön is megérezd. A példa okáért a mi repülési területünk légterének felső határa 1000 m, de átlagos utazó magasságunk még ennél is alacsonyabb 100-500 méter között mozog.
Sőt
A repülés megkezdése előtt, miután a pilóta és csapata felállította a ballont és beszálltál, megkezdődik a ballon felfűtése. Ilyenkor amíg a ballon el nem emelkedik a földről, az égőből kilövellő láng melegének égető érzését érezheted a fejeden, tarkódon. Ez idő alatt érdemes leguggolnod vagy előre készülnöd egy baseball sapkával és azzal védekezni a meleg ellen.
Nem egyszemélyes sport
A hőlégballonozás bizony igazi csapatmunka. A csapat egy pilótából és a hőlégballon méretétől függően 2-5 képzett személyből áll, akik közösen végzik a repülés előkészítését és a ballon felállítását. Miután a ballon a levegőbe elemelkedett, a földön maradt csapattagok a leszállás helyszínére követik (néha úttalan utakon) azt, ahol a ballon összecsomagolásával zárul a program.
Legbiztonságosabb repülési forma
A hőlégballon alapvetően egy rém egyszerű szerkezet, sokkal kevesebb mechanikus alkatrésszel emelkedik a magasba, mint egy repülőgép vagy helikopter. A műszaki hibák valószínűsége szinte nulla, a balesetek száma rendkívül alacsony.
Meglepően stabil
Sokan azt hiszik, hogy a hőlégballon kosár repülés közben izeg-mozog, azonban ez nem igaz. Egy jól kiegyensúlyozott kosár nem mozog, hacsak nem ugrálnak vagy táncolnak benne. 🙂
A leszállás egy külön kaland
A hőlégballont, mivel nincsen rajta fék, csakis a súrlódás és az állítja meg, hogy a pilóta a kupola lebontásával úgymond „kiveszi a szelet a vitorlából”. Gyenge talajmenti szél (1-6 km/h) esetében ez nem okoz különösebb izgalmakat, ilyenkor a hőlégballon pont ugyanolyan kecsesen és puhán száll le, mint ahogy felszállt. Az esetek döntő többségében azonban a leszállás ennél erősebb szélben történik. Ilyenkor a ballon sebessége nagyobb és földet éréskor a kupola tehetetlensége jó pár méteren keresztül vonszolja a kosarat, amíg az végül állva vagy az oldalára dőlve nyugovóra nem tér.
Hőlégballonnal versenyeznek is
A versenyeken nem a gyorsaságot, hanem a pontosságot díjazzák. A versenyek több napig tartanak, napi 2 (reggeli és délutáni) felszállással tervezve. Az adott feladatokat a repülés előtti eligazításon közlik a versenyzőkkel, amit a versenyigazgató az időjárás értékelése után tervezett meg. A versenyzők legtöbbször egy markerrel (170×10 cm-es jelzőszalaggal, végén 70 gr súllyal) próbálnak a kijelölt célokhoz minél közelebb dobni. Az a versenyző éri el a legnagyobb pontszámot akinek a markere a legközelebb landolt a célkereszt közepéhez.
Csapatunk mondhatni egész sikeresen ezen a területen, az elmúlt 4 évből kétszer mi nyertük meg a Magyar Nemzeti Hőlégballon Bajnokságot.
Szinte mindenki repülhet vele
A hőlégballonos repülésnek nincsen felső korhatára, bárki repülhet aki kibírja, hogy közel egy órát kell állnia a repülés ideje alatt. Igazából alsó korhatára sincs, de mi 6 éves kornál húztuk meg a határt, mivel 120 centinél magasabbnak kell lenni, hogy valaki kiláthasson a kosárból.
További hasznos tanácsok
- – öltözködj úgy, mintha túrázni mennél
- – viselj bakancsot (nedves, poros, sáros lehet a cipőd, vagy akár szúrhat a növényzet is)
- – szúnyogirtó spray is jól jöhet (főleg délutáni repülések alkalmával)
- – ne félj a reggeli korán keléstől (nekünk személy szerint a reggeli repüléseink a kedvenceink, mivel egy remek lökést ad a napnak. A repülés végeztével úgy érzi az ember, hogy már mi mindent csinált, pedig van, hogy ilyenkor még ki se kelt volna az ágyból)
Még több kérdés és válasz a hőlégballonozásról, itt.
